Párhuzamos közlekedés: hasznos tanácsok az Autós Nagykoalíciótól
„Úgy közlekedj, mintha a számodra legfontosabbak lennének körülötted!” Az Autós Nagykoalíció
népszerű figyelemfelhívó-oktató sorozatának októberi témája a többsávos utak biztonságos
használata.
„Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest” – fogalmaz a KRESZ 36. paragrafusa, de még ezt a
meghatározást is körülírják: Olyan úttest, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több
forgalmi sáv van. A közbeszédben csak többsávos utaknak hívott szakaszokon egyre inkább
elharapódzik a tolakodás, ügyeskedés, ami gyakran idéz elő veszélyhelyzeteket, így érdemes
részletesebben is foglalkozni a kérdéssel.
Így lesz torlódás a semmiből
Lássunk egy példát: nyugodt kora délután, nincs túl nagy forgalom, az autók szépen haladnak a
többsávos úton. Mivel járművünkkel követési távolságot kell tartani, a forgalom sűrűségétől függően
kialakul egy úgy nevezett optimális sebesség, amely mellett a haladás még biztonságos, stabil és a
vezetők nem kényszerülnek gyakori lassító fékezésekre a ráfutások elkerülésére.
De jönnek az ügyeskedők! A követett és a mi autónk közé beférkőzik valaki. Fizikailag megteheti,
hiszen van hely, mert mi tartjuk a biztonságos követési távolságot. Ha ezt továbbra is meg szeretnénk
tenni, akkor azonnali gázelvétellel, vagy lassító fékezéssel kell reagálnunk, amely természetesen
minden mögöttünk haladó autóra is hatással lesz, mégpedig egyre növekvő mértékben. A forgalom
stabilitása felborul és a végén kialakul a „dugó a semmiből” jelensége.
Sajnos nem minden ilyen esetet lehet kivédeni egyszerű lassítással. Ha a veszélyes mértékű
megközelítést csak intenzívebb lassítással tudjuk elkerülni, az a fent vázolt torlódásos-ráfutásos
kockázatot extrém mértékben megnöveli. Más megoldás viszont nem is kínálkozik, mert az úttest
mindkét oldalán zárt. Tehát ezekből a helyzetekből egyszerűen nincs hová menekülni, éppen ezért
kell minden eszközzel kerülni.
Ezzel a magatartással nem csak a közvetlenül veszélyeztetett autósnak okoznak kellemetlenséget,
hanem gyakorlatilag mindenkinek, aki mögötte közlekedik.
Mit mond a KRESZ?
Többek között ezt: „…a forgalmi sávokat azonban – a gyorsabb előrehaladás érdekében – kis
távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos”. Ha már itt
tartunk, érdemes feleleveníteni az irányváltoztatás szabályait is, mert nem csak időbeli haszonlesés
céljából, hanem akár indokolt sávváltáskor is lehetünk szabálytalanok.
Irányváltoztatáskor kötelesek vagyunk (az irányjelző használatán túl) az irányt nem változtatónak
elsőbbséget adni, ami pedig azt jelenti, hogy a másik sávban haladó járművet nem is kényszeríthetjük
haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.
Így közlekedj a többsávos úton
Murphy törvénye itt is érvényes: „A másik sáv mindig jobban halad.” De ez a való életben csak
látszat, általában pillanatnyi állapot, főképp azért, mert amikor mi haladunk el mások mellett, azt
természetesnek vesszük. Az esetek döntő többségében, hosszú távon mindegyik sáv azonos
sebességgel halad, ezért nem csak tiltott, de nem is érdemes váltogatni sávokat.
Képzeljük el mi történne, ha minden autós mindig át akarna sorolni, amikor a másik sáv jobban megy!
Ha okvetlenül át kell sorolnunk a másik sávba, akkor mindenekelőtt használjuk az irányjelzőt és ne
vágjunk be a legkisebb helyre is, ahol autónk még elfér, mert ezzel kimerítjük a veszélyeztetés
fogalmát, amennyiben hirtelen irányváltásra, vagy fékezésre kényszerítjük a másik autóst. Várjuk
meg, amíg tiszta a levegő, vagy elsőbbségéről a másik sávban haladó egyértelműen lemondott a
javunkra!
Ezzel együtt segítsük is a sávváltók dolgát: legyünk előzékenyek és biztosítsunk elengedő helyet a
másiknak!
Knezsik István elnök
Autós Nagykoalíció